Díjugratás:
A lovasvadászatok elterjedésével egyidős sportág, mely a ló ugróképességének fejlesztésére irányul. A harci lovak ugróképességének fontosságát Xenophón is felismerte. Ő is hangsúlyozta a mesterséges akadálypályákon történő gyakorlatozás jelentőségét.
Mint versenyzési forma, a díjugratás csak a 19. században vált népszerűvé. Az első versenyt vadászlovak alkalmasságának mérésére rendezték 1864-ben Dublinban. Ebből hamarosan önálló magas-és távugrató versenyek fejlődtek ki.
1912-ben a díjugratást felvették az olimpiai sportágak közé.
A díjugratás a lovassportok egyik ága, mely a ló egyik természetes mozgáselemére, az ugrásra épül.
Az akadályokat meghatározott sorrendben kell átugratni, hiba nélkül. Az akadály leveréséért 4 hibapont jár, ugyanúgy mint az ellenszegülésért is. A pályát egy olyan nyomvonalon kell lovagolni, hogy a nyomvonalak ne keresztezzék egymást, mert ez után is 4 hibapont jár (PL: A lovas kört csinál). A pályát meghatározott iramban kell megtenni, a megszabott alapidőn belül. Az alapidő túllépéséért 5 másodpercenként 1 hibapont jár.
Lássunk egy videot is a díjugratásról: